Sziasztok!
Meg is hoztam az Unbreakable prológusát. - Istenem de jó újra írni. - Ez a rész egy kicsi előreugrás volt Heaven életében. Az első részt viszont már normálisan fogom kezdeni, hogy ti is értsétek, hogy miről is van szó. Remélem, hogy tetszeni fog. Iratkozz fel, kommentelj satöbbi, satöbbi.
Jó olvasást!
Jó olvasást!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A bátyám szobájában voltam. Törökülésben ültem az ágyán, míg Nash a szoba másik végében volt, az íróasztalánál. Csönd volt. Egyikünk se szólalt meg. Csak meredtünk magunk elé. A percek gyorsan teltek, míg végül megszólalt.
- Szóval te... Komolyan csókolóztatok? - Hangja ugyan olyan meglepett volt, mint az arca. - Mikor? Hogy?
Halk sóhaj hagyta el a számat, majd halványan elmosolyodtam, ahogy az emlékek újra utat törtek maguknak ez elmémben. Az alkohol hatása ellenére is tisztán emlékszem mindenre.
- Két hete, a buliban. Nem akartam elmondani, mert tudtam, hogy ezt csinálod...
- Megérdemelte az a barom. Megmondtam nekik, hogy nem érhetnek hozzád! - Fakadt ki.
- Nem kellett volna megütnöd. - Mondtam halkan, mire felállt a székből és mellém ült. Bal karját a derekam köré csavarta. - A legjobb barátod... - Néztem rá fájdalom teli arccal.
- A volt legjobb barátom. Többé már nem az! - Mondta erősen megnyomva a volt és a nem szót.
- Nash. Kérlek ne csináld ezt. Békülj ki vele! Véletlen volt az egész. - Dehogy volt az! Csak azért mondtam, hátha könnyíteni tudok a helyzeten. De úgy tűnik, hogy nem jött be. Nash hajthatatlan. Utálom, amikor makacskodik.
- Heaven te... szereted őt? - Kérdése meglepett. Nem hittem, hogy megkérdezi. Igen! A válasz igen, viszont ezt mégsem mondhattam ki. Ha Nash megtudja, akkor talán még nagyobb botrány lesz ebből.
- Nem. Csak barátok vagyunk. - Fájt, hogy ezt kellet mondanom. Olyan, mintha nem bíznék a testvérembe. Fejemet a vállába fúrtam, hogy ne kelljen a szemébe néznem. Azonnal rájönne, hogy hazudok. Utálom ezt csinálni vele, de nem tehetek mást.
- Rendben. - Bólintott. - Soha többé ne merd ezt csinálni, érted? Luke nem olyan srác, akivel járnod kéne. Régebb óta ismerem, mint te. Barátok lehettek, csak... semmi más. Jó? - Alsó ajkamba haraptam, majd bólintottam. Nem értettem, hogy mire utalt azzal, hogy ő nem olyan srác, akivel járnom kellene. Nem firtattam tovább a témát. Adtam egy puszin Nashnek, majd megkértem még egyszer, hogy hívja fel Lukeot. Azután a szobámba mentem. Túl sok volt ez a mai nap, úgyhogy gyorsan letusoltam és befeküdtem az ágyba. Elég későre járt már, így viszonylag hamar el is tudtam aludni.
Halk sóhaj hagyta el a számat, majd halványan elmosolyodtam, ahogy az emlékek újra utat törtek maguknak ez elmémben. Az alkohol hatása ellenére is tisztán emlékszem mindenre.
- Két hete, a buliban. Nem akartam elmondani, mert tudtam, hogy ezt csinálod...
- Megérdemelte az a barom. Megmondtam nekik, hogy nem érhetnek hozzád! - Fakadt ki.
- Nem kellett volna megütnöd. - Mondtam halkan, mire felállt a székből és mellém ült. Bal karját a derekam köré csavarta. - A legjobb barátod... - Néztem rá fájdalom teli arccal.
- A volt legjobb barátom. Többé már nem az! - Mondta erősen megnyomva a volt és a nem szót.
- Nash. Kérlek ne csináld ezt. Békülj ki vele! Véletlen volt az egész. - Dehogy volt az! Csak azért mondtam, hátha könnyíteni tudok a helyzeten. De úgy tűnik, hogy nem jött be. Nash hajthatatlan. Utálom, amikor makacskodik.
- Heaven te... szereted őt? - Kérdése meglepett. Nem hittem, hogy megkérdezi. Igen! A válasz igen, viszont ezt mégsem mondhattam ki. Ha Nash megtudja, akkor talán még nagyobb botrány lesz ebből.
- Nem. Csak barátok vagyunk. - Fájt, hogy ezt kellet mondanom. Olyan, mintha nem bíznék a testvérembe. Fejemet a vállába fúrtam, hogy ne kelljen a szemébe néznem. Azonnal rájönne, hogy hazudok. Utálom ezt csinálni vele, de nem tehetek mást.
- Rendben. - Bólintott. - Soha többé ne merd ezt csinálni, érted? Luke nem olyan srác, akivel járnod kéne. Régebb óta ismerem, mint te. Barátok lehettek, csak... semmi más. Jó? - Alsó ajkamba haraptam, majd bólintottam. Nem értettem, hogy mire utalt azzal, hogy ő nem olyan srác, akivel járnom kellene. Nem firtattam tovább a témát. Adtam egy puszin Nashnek, majd megkértem még egyszer, hogy hívja fel Lukeot. Azután a szobámba mentem. Túl sok volt ez a mai nap, úgyhogy gyorsan letusoltam és befeküdtem az ágyba. Elég későre járt már, így viszonylag hamar el is tudtam aludni.
